szellőtánc

1819 Trianon

Pár bekezdésben Trianon történetéről – amatőr szemmel, pár tíz perces angol wikipédia böngészés után:

Röviden, összefoglalva:
Az Osztrák-Magyar Monarhia – gyakorlatilag a történelmi Magyarország feldarabolását, új magyar-ellenes államok létrehozását Magyarország területén az angol és a francia szövetségesek kezdeményezték és támogatták. Dél-kelet európai geo-stratégiai érdekeik miatt hozták ezt a döntést – a távolkeleti gyarmatokhoz vezető földközi tengeri hajó-útvonalakat zárták el így az akkori nagyhatalom Oroszország illetve Ausztria-Magyarország elől, illetve felszámoltak egy, a gyarmataikat veszélyeztető nagyhatalmat.

Az osztrák/Habsburg diplomácia végig partnerként szerepelt ezen törekvések megvalósításában – az első világháborút leszámítva, viszont az első világháború végén átállt az angol-francia szövetségesek pártjára és elérte, hogy Magyarországot tegyék “jogilag” felelőssé a Habsburg vezetés által elkövetett első világháborús “vétkekért”. Így lett Magyarország pár órára – a Trianoni békeszerződés ideje alatt – gyarmatosító nagyhatalom.

Angol-francia háború egy román állam létrehozásáért
A román állam létrejöttét az angol és a francia szövetségesek kezdeményezték. A román állam létrehozásának céljából a francia-angol szövetségesek háborút indítottak a “dunai hercegségek” (moldva és havasalföld) irányába terjeszkedő Oroszország ellen (krími háború). A tét: a távolkeleti gyarmatokhoz vezető földközi tengeri hajó-útvonalakat elzárása az akkori nagyhatalom Oroszország (+ Ausztria-Magyarország) elől.

Az osztrák vezetés (a Habsburg család) kényszerpályán mozogva támogatta a francia-angol törekvéseket, amelyek végül végzetesek lettek Ausztria-Magyarország számára is.

A győztes hadjárat után az angol-francia + osztrák szövetségesek román királyi családot alapítottak és katonailag is megerősítették az újonnan alapított országot.

Erős, latin nemzeti identitású országot akartak – valószínűleg a pár évvel azelőtt hasonló módon létrehozott olasz állam mintájára: francia nyelvből importált szótár és kultúra, róma-központú, latin identitás, magyar-ellenesség (több mint fél évezredig magyar fennhatóságú, magyar befolyási övezet volt a 2 dunai hercegség), orosz-ellenesség (az oroszokat is erős érdekek fűzték ehhez a területhez) stb stb.

Széles tengerpart-szakaszt kapott az ország a Fekete Tenger partján, ennek szerepe a Földközi Tengerre vezető Boszphorusz szoros védelme volt.

Szláv államok Magyarország helyén
Hasonló célból jött létre Csehoszlovákia és Jugoszlávia elődje az első világháború után, ugyancsak nagyrészt a történelmi Magyarország illetve az akkori Osztrák-Magyar Birodalom felosztásával. Az angolok és franciák önálló, független, erős identitású, stabil államokként képzelték el az új európai államokat, amelyek soha nem teszik lehetővé egy erős nagyhatalom kialakulását Közép-Kelet Európában, sem Nagy Magyarország, sem Osztrák Birodalom formájában, sem Oroszország részeként.

Új államok a világ minden táján
Hihetetlenül aktív volt a xix századi illetve xx század eleji angol és francia információszerzés-diplomácia-hadügy: a világ minden részén jöttek létre új államok az angol-francia szövetségesek támogatásával, ezek érdekeinek megfelelően: Ázsiában, Európában, Afrikában, Amerikában.

Amerikai-orosz, 2 tengelyű új világ
A második világháborúban felborult az egyensúly Kelet-Európában (és Ázsiában is), az oroszok újraszervezték az orosz államot, hadsereget, ellenőrzésük alá volták Kelet-Európát (és szinte a teljes Ázsiát) és gyökeresen átszervezték azt: önkormányzatilag, társadalmilag, etnikailag, gazdaságilag, infrastrukturailag, stb.

A második világháború után Amerika bekerült a nagyhatalmak közé és agresszív imperialista / gyarmatosító kampányba kezdett. Az orosz birodalom összeomlását kihasználva 1989-ben az amerikai-angol-francia érdekeknek megfelelően ismét visszaállították a második világháború utáni “rendet” Európában.

Kronológia, részletek, magyarázat:

0. A német római császárság uralkodóit adó (1400-as évektől kb 1800-ig) habsburg család “személyes” birtoka volt ausztria. Vatikán és Észak-Olaszország német befolyási övezet volt az 1800-as évekig.

1. az 1700-as években a török birodalom ideje vége felé közeledett, fokozatosan terepet – területet vesztett Európában.

2. A török birodalom összeomlásának köszönhetően kialakult helyzetet kihasználva a németek – a habsburg család katonailag lépésről lépésre megszállta a török uralom alól felszabaduló közép-európa (Nagymagyarország) és a balkán területét.

3. Napóleon idején a franciák elfoglalták Rómát 1800 körül.
Megszűnt a római császárság cím illetve a német ellenőrzés Róma és Észak-Olaszország fölött. A katolikus egyház levéltárát párizsba szállították, átszervezték – átgondolták a katolikus vallás intézményét.

Francia és angol (brit) támogatással elindult olaszország “egyesítése”, egy egységes latin államot hoztak létre.

Megnyílt az “út” közép és kelet-európai hódítások felé.

A habsburg birodalom komoly teruleteket veszitett delen (eszak-olaszorszagban), ezt keleti hoditasokkal probalta kompenzalni.

4. A többi európai nagyhatalom (oroszok, franciák, angolok) is erdeklodni kezdett a török uralom alól felszabaduló közép-európa (nagymagyarország) és a balkán területére, stratégiailag fontos terület volt ez.

5. A habsburg birodalom egykori magyar fennhatósági területein élő nemzetiségek-népek összefogtak és fellázadtak a megszálló, kizsákmányoló osztrák adminisztráció ellen. A habsburg család hadseregét legyőzték es kiszorították őket a magyar területekről, önálló adminisztraciót hoztak létre. A habsburg család Oroszország segítségét kérte, amely hatalmas erőkkel vonult be és gyakorlatilag lemészarolta a frissen alakult uj allam hadsereget. Magyarorszag es egyben a Habsburg Birodalom gyakorlatilag vedtelenul maradt, befolyása Közép-Európában drasztikusan lecsökkent.

6. A kedvező politikai helyzetet kihasználva és az 1848-49 forradalom idején az Osztrák-Magyar Birodalomban elért sikereken felbuzdulva az 1850-es években az oroszok megpróbálták elfoglalni a “dunai hercegségeket” (Moldvát és Havasalföldet), ezáltal közel kerültek volna a Bosphorus szoroshoz, megnyílt volna számukra az út a földközi tengeri hóditások felé.

Ez a hatalmas, nagyrészt a Földközi Tengeren keresztül megközelíthető gyarmatokkal rendelkező angoloknak és franciáknak közvetlen veszélyt jelentett.

A veszély megszüntetésének érdekében a kedvezo politikai helyzetet kihasználva (a Habsburg Birodalom pillanatnyi belső válsága) a franciák az angolokkal szövetkezve egy egész sor háborút indítottak a Balkánon és Közép-Kelet-Európában, hogy a rövid idő alatt nagyhatalommá vált osztrákokat és az oroszokat elzárják a Földközi Tengerhez és a Balti Tengerhez való hozzáféréstől (gyakorlatilag a Nyugat Európába és a gyarmatokhoz vezető tengeri úttól):
- a balkáni háborúk
- a krími háború
- az első világháború
- a második világháború

A háborúk indításához ürügyek kellettek és a katonai ütközetek mellett diplomáciai-, információs- és propaganda-pszichológiai háború is folyt.

A Trianoni “béketárgyaláshoz” ezek a háborúk vezettek, éspedig:

7. A balkáni háborúk során átrendezték a Balkánt, új balkáni államokat hoztak létre a volt török/Oszmán Birodalom helyén (Szerbia, Görögország, stb)

8. A Krimi Háború során megerősítették az észak-balkáni új államokat és létrehoztak nagy latin államot : Romániát, Moldva és Havasalföld egyesítésével és újabb területek hozzácsatolásával. A Krimi Háborúnak ez volt a célja, egy erős fal kiépítése a földközi tengeri szoros közeli területen egy új, francia-angol befolyás alatt álló “szuperállam” formájában – így jött létre Románia.

Az ortodox egyházat is ellenőrzés alá akarták venni, a pár tíz éve átszervezett katolikus-protestáns egyházak mintájára.

9. Az újdonsült Romániában a francia+angol szovetsegesek (+ az osztrakok) királyi családot alapítottak, majd hatalmas sebességgel modern katonai erődítményeket építettek ki, modern hadsereget hoztak létre és szereltek fel

10. A térségben megtett stratégiai lépések befejezése után újabb háború kellett amivel közép- és észak európát is “stabilizálni” lehetett. Ez lett az első világháború.

Ennek eredményeként felosztották középeurópát – felszámolták Ausztria-Magyarországot, és az Oroszokat kiszorították kelet és észak – európából, elzárták a földközi tengertől, elzárták a balti tengertől.

Az átszervezést “végleges” megoldásnak tervezték, ezért fontos volt hogy a létrehozott új államok életképesek és erősek legyenek, a visszarendeződés esélyei pedig csekélyek.

11. A második világháborúban és ezt követően ezt a tervet csiszolták tovább.
Az oroszok próbálták kiaknázni a szláv államnyelvben és kultúrában, illetve az ortodox vallásban rejlő közeledési, hatalomátvételi lehetőségeket. A franciák és angolok a kisebb népek erős függetlenségi vágyát, illetve a románok francia nyelvre épített latinitását.

A távolkeleti államok megerősödésének kiegyensúlyozására a huszadik század végére a nyugat-európai volt gyarmatosító államok próbálták integrálni a szovjet-únió csődje illetve széteséseként önállósuló közép-kelet európai államokat, a piac-gazdaságra és kapitalizmusra épülő új világban egyre fontosabb lett az kelet-európai erőforrások kihasználása, az itteni vásárlóerő – értékesítési piac létrehozása és főként az elérhető olcsó munkaerő mennyisége, minősége. A nemzeti – kulturális kérdések másodlagosak lettek, az erőforrások kihasználása lépett első helyre. A gyarmatok átszervezésének sikerével megszűnt azok elvesztésének veszélye is.

Ezek után feltevődik a kérdés:
Lehetett volna Magyarországot egyesíteni a török birodalom szétesése után?

Az én válaszom:
Igen, amennyiben a Habsburg család okosabban politizált volna, illetve jobb diplomáciát folytatott volna.

Szerintem a habsburgok hihetetlenül sokat tévedtek, aminek eredményeként elkerülhetetlen volt a katasztrófa. Megállítható lett volna a tragikus eseménysorozat, ha: (csak egy néhány katasztrófális tévedés a sok közül)

- ha az habsburgok nem vonultak volna be a felszabaduló magyar területekre az 1700-as évektől kezdve, mielőtt állammá lehetett volna szervezni a felszabaduló területeket
- ha a habsburgok nem változtatják meg felelőtlen betelepítésekkel a nemzetiségi arányokat, illetve nem ugrasztják egymás ellen a különböző államalkotó nemzetiségeket
- ha kevésbé lett volna elnyomó, kizsákmányoló az osztrák uralom – nem lett volna 1848-as forradalom
- ha a habsburgok nem mészárolták volna le a magyar (gyakorlatilag egyben osztrak-magyar) katonaságot/lakosságot és katonai-politikai elitet az 1848-as forradalom leverése címén, megosztván és legyengítve a birodalmat – gyakorlatilag védtelenül hagyva a volt magyar területeket
- ha a habsburgok nem bátorították volna fel az oroszokat a forradalom leverésére való meghívás által (és ezzel együtt az angolokat és franciákat) a volt magyarország illetve a széteső török birodalom területének megszerzésére.
- ha a habsburgok az előzőleg őket kisegítő oroszok mellett léptek volna fel a krími háború alatt
- ha nem kezdemenyeztek volna kiralyi csalad alapitasat az uj romaniaban a krimi haboru utan es nem tamogattak volna romania katonai megerositeset
- ha a habsburgok nem szállták volna meg szerbiát az első világháború elején, ezáltal kiprovokálván az oroszok haragját és elindítva a lavinát
- ha a habsburgok nem fordultak volna a németek ellen az első világháború végén
- ha a habsburgok nem fordultak volna a magyarok ellen az első világháború végén, a magyarokra hárítván a jogi felelősséget a “háborús bűnökért”
stb stb

Hatalmas volt a kaosz a xix szazad folyaman es a xx szazad elejen – legalabbis a kelet-europai tersegben – nem veletlenul: ide oszpontositotta katonai, diplomaciai, propagandisztikus es “informacios” erejet minden akkori nagyhatalom.

A habsburg bel es kulpolitika kovetkezetlen, kapkodo, rovidlato volt, szemben a kovetkezetes – evrol evre ujabb es ujabb strategiai elonyokre szert tevo angol+francia szovetsegesek hosszutavra tervezo politikajaval.

—
Wikipédia források, idővel még bővítem:
1. Henry John Temple, 3rd Viscount Palmerston

“In May 1853 the Russians threatened to invade the principalities Wallachia and Moldavia unless the Ottoman Sultan surrendered to their demands. Lord Palmerston argued for immediate decisive action; the Royal Navy should be sent to the Dardanelles to assist the Turkish navy and that Britain should inform Russia of her intention to go to war with her if she invaded the principalities. … “

június 7, 2010 | In közélet | Szólj hozzá!